A tökéletes trükk - Portré Fekete Péter kulturális államtitkárról

szerző
Pálos Máté
publikálva
2018/25. (06. 21.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Egyesek szerint fáradhatatlan, szigorú, de nyitott vezető, mások szerint a hatalom irányába tempózó karrierista – ő viszont elsősorban művésznek tartja magát. Nagy kérdés, hogy a bűvészből lett rendezőből lett színházigazgatóból lett Vidnyánszky-protezsáltból lett cirkuszi biztosból lett államtitkárnak mi a szándéka a kultúrával.

„Nem hinném, hogy vannak elvei, inkább az érvényesülés lehet a fő motiváció”, mondja egy színházszakmai forrás. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) Kultúráért Felelős Államtitkárságának belső erővonalait ismerő másik forrás szerint „nagy kérdés, hogy beleáll-e a kultúrharcba, vagy saját lábára áll és megpróbál integrálni; megpróbálja nem élezni a kultúrharcot, hanem őrizni a viszonylagos békét”. Fekete „élvezi a jól kommunikáló közvetítő szerepét”, ugyanakkor „ügyes karrierista, jó szervező, simulékony, jó modorú”. Egy Feketét régóta ismerő művész másképpen fogalmaz: „Azonnal átlátja a problémákat, nagyszerűen tárgyal, minden adottsága megvan ahhoz, hogy jóban legyen a hatalommal.” Ugyanő mondja: „Szavakban rendkívül kompromisszumkész, de emögött még nem láttam tetteket.” Egyik forrásunk szerint „egy ideje azt hallani, kibújt Vidnyánszky nagykabátja alól, más állítja, mostani államtitkári pozícióját is Vidnyánszky Attilának [a Nemzeti Színház igazgatójának] köszönheti. Majd most eldől, mennyire képes ellentmondani Vidnyánszkynak, aki a minisztérium választásokat követő átalakítása és az erővonalak átrendeződése után most vérfürdőt akar.” A beszélgetések után hamar világossá vált: az egyszer szürke háttérembernek, máskor nyitott szellemiségű menedzsernek vagy kemény érdekérvényesítő karrieristának láttatott Fekete értékrendje, belső motivációja sokak számára kérdőjel.

A manézs ördöge

A manézs ördöge

Fotó: MTI/Mohai Balázs

Fekete Péter Szombathelyen született 1963-ban, édesanyja – követve a több generációra visszamenő családi hagyományt és elnyomva magában a színészi ambíciókat – pedagógus lett, majd iskolaigazgató. Lánytestvére szintén pedagógus, Fekete Péter körül azonban sok a bizonytalanság: például az újszülöttnek három napig nem tudnak nevet adni, végül Gáborra keresztelik.

Nyuszi a cilinderben

Tinédzserként kezdett kacérkodni a bűvészettel egy meghatározó cirkuszi élménye után, majd egy korai fellépésén véletlenül Fekete Péterként konferálták fel. Elsőre dühösen reagált, de a név ráragadt, 18 évesen hivatalosan is felvette. A gimnázium után 50 forinttal a zsebében indult neki a nagyvilágnak, ehhez – 1981-ben vagyunk – kijárta a minisztériumi engedélyt, végül egy cirkuszművészetet, bűvészetet, trükktervezést oktató müncheni iskolát végzett el. „A fejembe vettem, hogy bűvész leszek. Szombathelyen könnyű dolgom volt, rajtam kívül csak két ember foglalkozott ezzel, nem volt nagy a konkurencia. Szép zsebpénzt szereztem abból, hogy táborokba, üdülőkbe, nyugdíjas otthonokba és kultúrházakba jártam fellépni. Aztán rájöttem arra, hogy a saját magamtól összeszedett tudás nagyon alapszintű, így körülnéztem a világban, hol tudnék komolyabban tanulni. Magyarországon nem volt illuzionistaképzés, de Münchenben találtam egy bűvésziskolát” – mondta erről az időszakról a kultura.hu-nak. Cirkuszokban dolgozott, rengeteg street magicet csinált, de bevallása szerint az foglalkoztatta, van-e több lehetőség a cirkuszban. Így jutott el a színházhoz, a cardiffi Welsh College of Music and Drama nevű főiskolára. A többéves külföldi kiruccanás mögött egy távoli barát elmondása alapján magánéleti okok is húzódtak, Fekete a feleségét kísérte el. Megtalálta a helyét a cardiffi iskolában, ahol – hivatalos önéletrajza szerint – tanulmányait elvégezve trükktervezést tanított és vizsgaelőadásokat készített. Közben megszervezte, hogy ezek a vizsgaelőadások turnézzanak a magyar felsőoktatási és angoltanítást folytató intézményekben. Így jutott el a hazai angol nyelvű színjátszás akkori központjába, a Merlin Színházba, ahol összeismerkedett az alapító és vezető rendező Jordán Tamással. Trükkök színpadra állításában és másban segített neki, de előadásokat is hozott, cardiffi kapcsolatait mozgósítva. Nyolc év németországi és nagyjából ugyanennyi cardiffi tartózkodás után jött haza, egyes interjúi szerint a Nemzeti Színházat igazgató „Jordán csábítására”, más beszámolók szerint egyéb okok miatt: feleségével úgy döntöttek, gyerekeiket „Magyarországon magyar állampolgárnak” nevelik. Egy szombathelyi könyvtárban tartott beszélgetésen Fekete anyja arról beszélt, fia akkoriban különféle vállalkozásokat indított, de az üzleti élet nem neki való. Mindenesetre 2002-től Jordán mellett a Nemzetiben dolgozott – hivatalos életrajza szerint mint „oktatási és külkapcsolati igazgató” –, első színházi munkájában bizonyította jó szervezőkészségét: levezényelte a Megyejárás-programot, az úgynevezett Nemzeti Különjárattal a vidéki vonatok a HÉV-síneken közvetlenül a színház mellé érkeztek. Bár a program sikeres volt, Jordán megvált tőle. De Fekete a színházi élet fontos figurájává akkor vált, amikor kérdéses körülmények között megtalálta a Békés Megyei Jókai Színház igazgatói posztja 2007-ben.

Meglovagolni a hullámot

2007 áprilisában a színházon belülről érkezett egy visszaéléseket sejtető feljelentés az akkor már 14 éve regnáló igazgató, Konter László ellen. A fenntartó Békés Megyei Önkormányzat vizsgálóbizottságot állított fel, fegyelmit indított, majd a fideszes többségű testület menesztette Kontert. Így lett megbízott igazgató az akkori „oktatási igazgató” Fekete; a feljelentést egyébként egy igazgatói ambíciókat dédelgető színész tette. Bár később a megyei közgyűlés, majd egy névtelen feljelentés után a rendőrség gazdaságvédelmi osztálya sem talált visszaélésre utaló nyomot a színházban, Fekete öt évig maradt „ideiglenes” direktor. Nem világos, hogy a fenntartó miért nem írt ki ez alatt új pályázatot, de az biztos, hogy Fekete aligha felelt volna meg a szokásos kritériumoknak: hiányzott az öt év szakmai vezetői gyakorlata, de problémák merültek fel a szakirányú végzettséggel is. Fekete a müncheni bűvész- és a szombathelyi főiskola művelődésszervező szakos diplomája mellett a cardiffi színházrendezői diplomáját sorolta fel, de az utóbbi papírt állítólag nem tudta bemutatni a meghallgatáson. (Bővebben lásd: A csodacsináló ember, Magyar Narancs, 2012. június 21.) Mindenesetre a diploma fénymásolata elérhető a Jókai Színház honlapján – Fekete már 2015 óta nem igazgató, de máig művészeti vezető –, igaz, se sorszám, se pecsét nincs rajta. A különféle pletykák ellenére az egyértelmű, hogy Fekete évekig aktív volt a cardiffi intézményben – az persze más kérdés, hogy milyen képzést végzett el, és ez a papír pontosan milyen szintű végzettségnek felel meg.

Mindenesetre a következő években Fekete jószerivel halmozza a diplomákat: elvégzi a kijevi Karpenko Karij Színház- és Filmművészeti Egyetemen – ott tanult Vidnyánszky is – a színház­me­nedzs­ment, valamint a Pannon Egyetemen a színháztudomány szakirányt levelező szakon. Ezekkel a papírokkal és az öt év megbízott igazgatói tapasztalattal 2012 közepén egyedüli indulóként már minden aggály nélkül nevezte ki színházigazgatónak a Békés Megyei Közgyűlés.

Az általa vezetett színházat nem emlegették az ország legjobbjai között, de általános vélemény a szakmában, hogy a békéscsabai színház pozitív irányba változott a bizonyítani akaró Fekete irányítása alatt. Bár a társulatban a hvg.hu portréja szerint ellentmondásos volt Fekete megítélése, a közönség értékelte a munkáját. Árulkodó, hogy az államtitkári kinevezését megszellőztető – és az alkalmasságát bizonygató – Magyar Idők-cikkben régi ismerőse, Elek Tibor irodalmár és a Gyulai Várszínház vezetője így jellemzi Fekete Pétert: bár humánus vezető, a beosztottjaiból, „ahogy egy népies szólás fogalmaz, a szart is képes kitaposni”.

A színházvezetéssel töltött nyolc év alatt Fekete nem saját rendezéseivel hívja fel magára a figyelmet. A gyanúsan részletes és himnikus hangvételű Wikipédia-szócikke is csak öt saját előadást sorol fel ebből az időszakból. De a helyi és az országos színházi életben lelkesen tempózik előre, karrierje 2010-től lendületet kap. Részben az ő kezdeményezésére nyílik meg a békéscsabai oktatási és közművelődési központ, az Ibsen Ház, 2011-ben indul a szabadtéri Szarvasi Vízi Színház. A szóbeszéd szerint Fekete jó kapcsolatot ápol a Fidesz helyi erős emberével, a 2006 és 2010 között a Békés Megyei Közgyűlést vezető Domokos László későbbi Állami Számvevőszék-elnökkel. De Feketének fontos szerep jut a Fidesz színházi területfoglalásának megszervezésében is: 2010 februárjában választják meg a Vidéki Színházigazgatók Egyesülete vezetőjének, majd 2011 szeptemberében bekerül az Emmi legfontosabb színházügyi döntéshozó testületébe, a Vidnyánszky Attila elnökölte ötfős Színházművészeti Bizottságba. Pár hónap sem kell, és a kormány miniszteri kinevezettként új feladattal bízta meg: azt a folyamatot kellett irányítania, amelynek során a megyei fenntartású kulturális intézményeket átveszik a megyeszékhelyi (városi) önkormányzatok. Szintén miniszteri megbízottként segítette a Nemzeti Színház átadását az Alföldi–Vidnyánszky-váltás idején 2012-ben, bár a munka leginkább Vidnyánszky támogatásában merült ki, ugyanis Alföldi Róbert nem működött együtt Feketével. Akkor is őt hívták segítségül, amikor 2014-ben a minisztériumi fenntartású Pesti Magyar Színházban Őze Áron igazgatót leváltották Zalán János színészre, a Nemzeti Kulturális Alap színház- és táncművészet kollégiumának miniszteri hatáskörben kinevezett elnökére – az igazgatóváltásban sokan a Vidnyánszky-kör térfoglalásának újabb fejezetét látták. 2015-ben, az aktív időszakot megkoronázandó, színházrendezői munkásságát Jászai Mari-díjjal jutalmazták.

A Magyar Teátrumi Társaságnak a kezdetektől alapembere, motorja, „Vidnyánszky jobbkeze”, a szervezet színházi lapjának főszerkesztője. Sokat elárul, hogy Vidnyánszky a már említett Magyar Idők-portréban visszafogottan nyilatkozott róla, és nem éppen kreatív tehetségét méltatta: „Korrekt, ambiciózus, jó munkatársat ismertem meg benne, akinek kiváló szervezői tulajdonságai vannak.” Feketét mély barátság fűzi Vidnyánszkyhoz, aminek alapja a közös értékrend, a hasonló magatartás.

A porond stratégája

Talán jó helyzetfelismerő és gyors alkalmazkodóképességét dicséri, hogy 2015-ben nem hagyta ki a cirkuszművészet kormányzati megszállását sem: amikor a manézs világában tapasztalatlan Kriza Zsigmond, a Magyar Cirkusz és Varieté Nonprofit (MACIVA) Kft.-t vezető jogász kormányzati pozíciói meggyengültek, Fekete könnyen vette át az irányítást, ráadásul végre büszkén hasznát vehette bűvészdiplomájának, miközben olyanokat nyilatkozhatott, hogy mindig is a cirkusz volt a szerelme. 2015 elején „nemzeti cirkuszművészeti stratégia kidolgozásáért felelős miniszteri biztos” lett, pár hónap múlva megnyerte a MACIVA igazgatói pályázatát, az év végén pedig kinevezte magát a Fővárosi Nagycirkusz vezetőjének, félretolva Richter József cirkuszigazgatót. Ezt a lépést azzal indokolta, hogy mivel ő szakmabeliként – bűvészdiplomával és színházrendezői múlttal – vezeti a MACIVA-t, nincs már szükség az artista igazgató ténykedésére. Richter nem értett egyet ezzel, kínosnak nevezte, hogy nem egy nemzetközi szinten elismert cirkuszművész vezeti az intézményt, de ennek már nem volt jelentősége. Fekete lecserélte a vezetést, meghirdette a „jó értelemben vett kulturális területfoglalást”: nemcsak a Nagycirkusz krea­tív megújítását tűzte zászlajára, hanem egy új cirkuszművészeti központ létrehozásával is megbízták a Liget Projekt részeként.

A hazai cirkuszművészet megújításának szükségességét kevesen kérdőjelezik meg – a színházhoz közelebb álló, állatszámok nélküli újcirkuszi show-k világszerte hódítanak. Fekete nemcsak az újcirkusztól, hanem az újcirkuszhoz képest is alternatív közösségi cirkusztól is szívesen kölcsönzött ötleteket: gyakran hangoztatta, hogy a cirkusznak társadalmi, sőt közszolgálati feladata van, emiatt érdemli meg a ki­emelt állami támogatást. Szerinte az artistaszámok az egymásra figyelés fontosságát hirdethetik a gyerekeknek, a „pozitív állatos számok” pedig az ember-állat együttműködés szépségét mutatják meg. Ennek ellenére – vagy éppen ezért – az artistadinasztiák által meghatározott magyar cirkuszi világban az outsider Feketét forrásaink szerint nem kedvelik. Mindenesetre a Fekete által megálmodott közép-európai cirkuszközpontban adattár, múzeum, kutatóbázis, szakmai és oktatóközpont is lenne. Fekete a Baross Imre Artistaképző Szakközépiskola és Szakiskolát is főiskolává fejlesztené, ez ugyanis szerinte a szakmát vonzóbbá, nagyobb presztízsűvé tenné. A nagyratörő tervek egyelőre a helyszínválasztásnál elakadtak: korábban a Dürer Kert merült fel helyszínként, de mivel a terület magántulajdonban van, megszerzése egyelőre meghiúsulni látszik.

Forrásainkat meglepte Fekete kulturális államtitkári kinevezése. Volt, aki úgy fogalmazott: „Szerintem ő sem tudja, mit vállalt el, és ez rövid időn belül konfliktushoz fog vezetni.” Bár elsőre integráló figurának tűnik, és vannak kapcsolatai bal- és jobboldalon egy­aránt, valójában a jobboldali értelmiség körében is ellentmondásos a megítélése – vélekedik a hazai kultúrpolitikát jól ismerő beszélgetőtársam. Úgy tudjuk, a posztra nem tolongtak a jelentkezők, és mivel a miniszteri széket elfoglaló Kásler Miklós számára a kultúra – finoman fogalmazva – nem prioritás, Fekete kinevezése Vidnyánszky pozíciójának és kultúrharcos szemléletének további erősödését hozhatja. További nehézséget okozhat, hogy Feketének kevés a kapcsolata a képzőművészet és az irodalom világával, még ha a Nagycirkusz több projektben együttműködött is az irodalom állami változatával, a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Kft.-vel. Eddigi kevés megszólalása alapján úgy tűnik, Fekete legfőbb motivációja a cirkuszközpont megvalósítása lehet.

Természetesen több csatornán is kerestem Fekete Pétert, hogy szakmai életútjáról kérdezzem, de az Emmi még elutasító válasszal sem fárasztotta magát. Az első interjúk mindenesetre nem visznek közelebb Fekete valódi céljaihoz: az államtitkár a Figyelőben és a Magyar Időkben Magyarország kulturális térképének elkészítéséről, a kultúrára költött pénzek összeszámolásáról, a fiatalok megszólításáról beszélt. „Össze akarom hasonlítani, hogy mennyit kap egy magyar alternatív színház és mennyit egy szlovák, horvát, lengyel vagy cseh, vagy például mennyit költünk magyar nyelvű műalkotások lefordítására. Ezután a munkatársaimmal kidolgozunk egy európai színvonalú javaslatcsomagot és megvalósítási stratégiát” – ismertette programját az új államtitkár.

szerző
Pálos Máté
publikálva
2018/25. (06. 21.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:

Komment írásához vagy regisztrálj