Kismamák jövedelempótléka: Add vissza a babaruha árát!

szerző
Virág Tamás
publikálva
2003/11. (03. 20.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Több száz ezer forinthoz juttathatja egy kaposvári ügyvédnő figyelmessége (vagy szemfülessége) az elmúlt években gyermekellátási segélyen (gyesen) lévőket, amennyiben a Legfelsőbb Bíróság (LB) helybenhagyja az eddigi, már jogerős ítéleteket. Az ügyben az illetékes Államháztartási Hivatal (ÁH) felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, közben a szakminiszter minden érintettet biztosított, hogy ha az LB a jövedelempótlék kifizetése mellett dönt, az állam végrehajtja a verdiktet. A jogalkotási "műhiba" akár 100 milliárd forinttal terhelheti az államkasszát; az ügyben érintett három kormány csupán abban ért egyet, hogy a másikat terheli a felelősség.

Több száz ezer forinthoz juttathatja egy kaposvári ügyvédnő figyelmessége (vagy szemfülessége) az elmúlt években gyermekellátási segélyen (gyesen) lévőket, amennyiben a Legfelsőbb Bíróság (LB) helybenhagyja az eddigi, már jogerős ítéleteket. Az ügyben az illetékes Államháztartási Hivatal (ÁH) felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, közben a szakminiszter minden érintettet biztosított, hogy ha az LB a jövedelempótlék kifizetése mellett dönt, az állam végrehajtja a verdiktet. A jogalkotási "műhiba" akár 100 milliárd forinttal terhelheti az államkasszát; az ügyben érintett három kormány csupán abban ért egyet, hogy a másikat terheli a felelősség.

n "Eddig három anya részére ítélték meg a jövedelempótlékot, inkasszóval már valamennyien hozzá is jutottak a megítélt támogatáshoz. Az eljárást azért indítottuk el, mert 2002. március 7-éig hatályban volt az a rendelet, amely szerint a gyesben részesülők havi 6700 Ft jövedelempótlékra is jogosultak" - mondta a Narancsnak Radovics Csilla ügyvéd.

A gyes rendszerét az elmúlt években

többször átalakították;

a jelenlegit az új családtámogatási törvény vezette be 1999-ben. Ezt megelőzően, az 1996-os jogszabályváltozást követően két gyes-jogosultsági rendszer működött párhuzamosan. Az egyik a régebbi konstrukció, amikor a jogosultságot biztosítási időhöz kötötték, és az ellátás függött a gyermekek számától. Ennek összegét két tényező határozta meg: a gyermekek száma (az első gyermek után 800, a második után 900, a harmadik és minden további után 1000 forint, a beteg gyermekek után ennek a duplája járt). A másik a 26/1979. minisztertanácsi rendelettel bevezetett, évente emelkedő jövedelempótlék, ami független volt a gyermekek számától. A jogalkotó az értékállóságot a jövedelempótlék rendszeres emelésével biztosította: az összeg 1979-ben 290 forint volt, ami idővel 6700 forintra emelkedett. 1999. január 1-jétől valamennyi családtámogatási ellátást alanyi jogon lehetett igénybe venni, egyúttal a gyes havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegére emelkedett. (Sérült gyermek után 10 éves korig jár a gyes, aminek a folyósítása méltányosságból 14 éves korig meghosszabbítható.)

"Az 1996. évi XXII. törvény lehetővé tette a választást a korábbi és az új konstrukció között. A választás azonban vagy-vagy alapon működött, azok egyes elemeinek vegyítésére nem volt mód, tehát a jövedelempótlékra kizárólag az 1996. április 15-e előtt érvényben lévő szabályok alapján megállapított gyes esetében volt lehetőség. Azok a szülők, akiknek gyermeke ezután született, már az új törvény szerint szereztek jogosultságot a gyesre, azaz ellátásukat a minimálnyugdíj összegében állapították meg, és a kérdéses jövedelempótlékra nem jogosultak" - fejtette ki lapunknak a jogerős ítéletekkel ellentétes álláspontját egy neve elhallgatását kérő szakértő. "A jogszabályok nem tesznek különbséget régi és új gyes között, ezért mindenkinek jár a jövedelempótlék" - véli Radovics Csilla ügyvéd, aki azt javasolja, hogy az elmaradt jövedelempótlék ügyében mindenki forduljon ügyvédhez, amennyiben kérelmére elutasító határozatot kap, "mert a jogérvényesítés nem egyszerű".

A Pénzügyminisztérium március 13-ai sajtóközleményében arról tájékoztatott, hogy az államháztartási hivatalok a kérelmeket (amiket postán is el lehet juttatni) befogadják és iktatják - igaz, ekkorra már több ezren keresték fel a hivatalokat, nem kis káoszt okozva, miközben nem volt egységes iratbefogadás.

Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium (EM) jogi és koordinációs helyettes államtitkára március 5-ei nyilatkozata szerint sem jár az 1996-os jogszabály-módosítás után szült kismamáknak a jövedelempótlék. Érvelése szerint a kétféle ellátásnak 1999-ben, az újabb módosítás miatt kellett volna megszűnnie, ám ekkor az 1979-es rendelet - indokolatlanul - hatályban maradt. Ezután már csak Csehák Judit miniszter nyilatkozott: mindenkit megnyugtatott, hogy

a kormány betartja

az LB döntését. A minisztérium a maga szakmai érveit nem teszi közzé, a Narancs kérdéseire nem válaszoltak, az LB-re benyújtott felülvizsgálati kérelem sem nyilvános. A március 13-ai Magyar Nemzet arról számol be, hogy Gál J. Zoltán kormányszóvivő a kormányülést követő sajtótájékoztatón elmondta: a kabinet szerint indokolt volt a gyesen lévő anyák jövedelempótlékának ügyében felülvizsgálatot kezdeményezni az LB-nél, mert egyetlen gyesen lévő anya sem szenvedett hátrányt. Gál hozzátette: ha szabályozási hiba fordult elő, az a családtámogatásokról szóló törvény 1998. évi módosításakor történt, tehát a vonatkozó jogszabályt a Fidesz-kormánynak kellett volna pontosítania. A sajtótájékoztatón elhangzottak sem a Miniszterelnöki Hivatal, sem az EM honlapján nem olvashatók, ráadásul a szaktárca március 12-én frissítette lakossági tájékoztató rovatát, a jövedelempótlék-ügyről egy szót sem ejtve. Az OEP honlapján azt találtuk, hogy az államháztartási hivatalokhoz kell fordulni, "hivatalos formanyomtatvány nincs, segédanyagot a www.index.hu című weboldalon találnak".

Harrach Péter, az Orbán-kormány szociális és családügyi minisztere szerint ők nem hibáztak. "A Bokros-csomag leépítette a családtámogatási rendszert, mi legfontosabb feladatunknak ennek újraépítését tartottuk. Az 1996. áprilisi közigazgatási hibáról, mármint a jövedelempótlék hatályon kívül helyezésének elmulasztásáról minket a kormányváltáskor nem tájékoztattak" - mondta lapunknak. A mulasztásra szerinte az sem mentség, hogy voltak, akik a régi szabályozás szerint kapták a támogatást, hiszen átmeneti rendelkezések hatálybaléptetésével rendezhető lett volna a kérdés. "A Medgyessy-kabinet részéről hiányzik a tényleges szándék az utólagos kifizetésre, minden igyekezetével azt kívánja igazolni, hogy az igények nem jogosak. Ismét ránk hárítják a felelősséget. Az 1996-os jogszabályt előkészítő Pénzügyminisztérium akkori vezetője ma miniszterelnök,az akkori közigazgatási államtitkár ma a kabinetfőnöke és az akkori felelős helyettes államtitkár ma pénzügyminiszter" - hangsúlyozta a volt miniszter.

Vidorné Szabó Györgyi (MSZP), a szociális és családügyi bizottság tagja másként látja: a jogszabály-módosítást akkor kellett volna elvégezni, amikor 1998-ban az Orbán-kormány döntése alapján a rászorultsági elv helyett újra alanyi jogúvá vált a gyes. "Elmaradt jövedelemről ugyan nincs szó, hiszen a kismamák a minimálnyugdíjhoz történő igazítással megkaptákazt a családtámogatást, amit a jogalkotó szánt, de az is igaz, hogy a jogszabály nem tett különbséget régi és új gyes között, így nincs erkölcsi alapunk arra kérni őket, hogy ne igényeljék a jövedelempótlékot, ha az LB azt jogosnak ítéli" - tette hozzá.

Harrach szerint kormányra kerülésükkor ugyan a politikai szándék és a gyakorlat már nem alkalmazta az ominózus minisztertanácsi rendeletet, de formálisan addig volt érvényben, amíg "a felső apparátus jelzése révén tudomásomra jutott a probléma, így bevittem kormányülésre, és ott úgy döntöttünk, hogy hatályon kívül helyezzük" - mondta. Az Orbán-kormány erről 2002. február 27-én döntött, Radovics Csilla

egy hónappal korábban,

január 25-én adta be az első jövedelempótlék-igényt. Harrachék a ´79-es rendelet hatályon kívül helyezése mellett mást nem tettek.

Évente 180-200 ezren lehettek gyesen ebben az időben. Ha az LB a jövedelempótlék kifizetése mellett dönt, az a kamatokkal együtt mintegy 100 milliárd forint extra kiadás az államnak. Ehhez valószínűleg a parlament jóváhagyása is kell majd, és a vita során talán azt is meg lehet tudni, ki és mikor hibázott. Mert bár a szociálpolitikusok joggal érvelnek azzal, hogy a jövedelempótlék szándékaik szerint beépült a gyesbe, amikor annak összegét a minimálnyugdíjhoz igazították, ha tényleg "műhiba" történt, ezt az összeget "újra" ki kell fizetni. Az államháztartás növekvő hiányát pedig csökkenteni kell, amit a jogalkotói kreativitás nyilván megold majd a mi kontónkra.

Virág Tamás

szerző
Virág Tamás
publikálva
2003/11. (03. 20.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?