Szomszédháború Sülysápon

Nem embernek való vidék

szerző
Zsidai Péter
publikálva
2013/8. (02. 21.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

A strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordul egy sülysápi lakos, miután itthon minden jogorvoslati lehetőséget kimerített az engedély nélküli autójavító telepet működtető szomszédjával szemben. Az abszurd elemeket sem nélkülöző szomszédháború máig tart.

"Kötelezem T. lakost, hogy a szomszédja, B. épületénél közvetlenül elhelyezett vasat, hulladékokat távolítsa el. Határidő három nap. A raklapon tárolt terméskövek elszállításának határideje 2010. május 30." E határozatot 2009. október 20-án hozta Sülysáp jegyzője, helybenhagyva a fővárosban munkajogászként dolgozó B. birtokvédelmi keresetét. A nő a családjával egy évvel korábban költözött Sülysápra. Családi házat vásároltak, de az ingatlanértékesítő nem közölte velük - elmondása szerint nem volt róla tudomása -, hogy mi vár rájuk. Nem sokkal a vásárlást követően szembesültek azzal, hogy szomszédjuk portáján nagy zajjal járó autószerelés folyik: teherautókat, autókat túráztatnak, a kipufogó füstje beborítja a ház környékét, a munka késő estig tart, gyakran hétvégén is - miközben tábla nem jelzi az ingatlanon, hogy ott autószerelő iparos dolgozna. B. bejelentést tett az önkormányzatnál, megemlítve, hogy véleménye szerint kontárkodásról (engedély nélküli kisipari munkáról) van szó, valamint a sorozatos csendháborítást is említette. Ezzel vette kezdetét a máig tartó, újabb és újabb följelentéseket eredményező szomszédháború.

Ment vagy javít?

A sülysápi jegyző említett határozatában a kontárkodásra nem talált bizonyítékot. "2009. október 10-én hatóságom helyszíni szemlét tartott az ingatlanon. A szemlén látható volt, hogy vas- és egyéb hulladékok a szomszédos épület falának kerültek elhelyezésre. A raklapon tárolt építőkövek a ház oldalfalát közvetlenül nem veszélyeztetik, mivel a levegőzést a ház falánál biztosítja, így annak határidejét jövő év tavaszáig határoztam meg. A zajhatásróI rendőrségi jegyzőkönyv nem készült, és a helyszíni szemle alkalmával sem volt tapasztalható (...) A kontárkodás és csendháborítás helyszíni szemle időpontjában nem történt, valamint ennek ügyében hatóságom hatáskör hiánya miatt nem rendelkezik" - utasította el a panasz eme elemét a jegyző. A B. által illegálisnak tartott autószerelésről készített fényképfelvételek 2009. szeptember 18-án érkeztek be az önkormányzathoz; aznap éjjel valaki gumikalapáccsal megrongálta az autójukat. Az esetet B. és édesanyja is látta; a rongálás miatt büntetőbírósági eljárás van folyamatban.

Ez tényleg észbontó!

Ez tényleg észbontó!

Fotó: A szerző felvétele

B. nem nyugodott bele az elutasításba, és vélelmezve az önkormányzat elfogultságát - mivel T. házánál az önkormányzat egyik traktorát több alkalommal is lefényképezte -, a kormányhivatal segítségét kérte, hogy az önkormányzatot zárják ki az eljárásból. Ezután a tápiószecsői polgármesteri hivatalnál folytatódott az ügy. Az eljárás során a nagykátai önkormányzattól megtudták, hogy 2009. október 12-én a T. érdekeltségében lévő, sülysápi lakhelyére bejegyzett, főtevékenységként autóalkatrész-kiskereskedelemmel foglalkozó társaság számára a gépjárműjavítási tevékenységet megtiltották, csak az autómentést engedélyezték. T. a tápiószecsői hatóság kérdésére közölte: autómentést engedéllyel 2004 óta végez - az általa becsatolt dokumentum szerint azonban a nagykátai önkormányzat 2009. október 3-án vette nyilvántartásba T. cégének autómentési tevékenységét. A 2010. májusi 4-i hatósági helyszíni szemlén T.-ék házánál hét darab autót találtak, továbbá bontásból származó alkatrészeket, amelyekről fényképeket készítettek. "T. arra a kérdésre, hogy gépjármű-karbantartást, gépjárműjavítást végez-e, azt mondta, hogy kizárólag az általa használt gépjárműveit javítja. Az autómentői tevékenységével kapcsolatban ismertette, hogy a felesége által használt Nissan Cherry személygépkocsival (...) kötéllel húzza haza az üzemképtelen autókat (...) és esetenként a saját udvarán engedi parkolni a gépjárműveket, amíg az ügyfél kérésére azokat a kívánt helyszínre szállítják. Ha hétvégére esik a mentés, akkor általában két-három napot is ott áll egy-egy mentett autó. Az alkatrészekre vonatkozóan T. ismertette, hogy azok saját gépjárművéből valók, és haszonvasként fogja leadni úgy, hogy a színesfémet különválogatja" - olvasható a tápiószecsői hatóság összefoglalójában. T. az udvarán álló három autó - köztük az autómentésre szolgáló Nissan - forgalmi engedélyének másolatán kívül a szabálysértési előadónak átadott egy, a helyszíni szemle után két nappal keletkezett, 25 kilogramm vegyes acélhulladék leadásáról szóló vételi jegyet.

Az eljáró hatóságot nem győzték meg e bizonyítékok, és 2010. júniusi határozatában az addig lefolytatott eljárások, a tanúvallomások, a becsatolt fényképfelvételek alapján megalapozottnak látta, hogy T. kontárkodott, miközben sem a telephelye működtetéséhez, sem az ipar végzéséhez nem rendelkezett engedéllyel. T.-t ezért 10 ezer forint pénzbírsággal sújtotta.

Relatíve nagy

Érdekességként említjük, hogy a monori rendőrök 2010. májusi helyszíni szemléjükön T.-nél nem tapasztaltak autószerelésre utaló nyomokat, sem a udvaron, sem a garázsban nem találtak szerelésre ott hagyott járműveket, szerszámokat. T. átadott egy nyilatkozatot nekik, amelyben a szomszédok arról nyilatkoznak, hogy a Roncs-Volt Bt. telephelyén működő autómentő telep a nyugalmukat nem zavarja. Mindkét szomszéd egybehangzóan állította: nem T.-vel, hanem B.-vel vannak vitáik. B. és családja ugyanakkor a tápiószecsői határozat után sem tapasztalta, hogy az autószereléssel felhagyott volna szomszédja. A munkálatokról számos további fényképet és videofelvételt készített.

A hatóság ez esetben sem találta bizonyítottnak, hogy T. csendháborítással zavarja szomszédja nyugalmát, és ezt a környékbeli tanúk sem igazolták. B. ugyanakkor több hangfelvételt is készített: az egyiken a háza falához állított traktor motorját hallani, egy másikon gyerekek kiabálnak át, a harmadikon a szomszédból szóló dübörgő zenét rögzítette. B. barátai egy délutáni sülysápi vendégség során elszörnyedve tapasztalták, hogy B.-éknek mit kell átélni. A B. szerint több hónapon át tartó zaklatás miatt a monori rendőrségen feljelentést tett, amelyhez két magánszakértői véleményt készíttetett, de a kirendelt szakértő nem tudott állást foglalni egy egész nap hangeseményeit rögzítő felvételről. Az igazságügyi médiatechnikai szakértő a hatóságoktól várta a felkérést a részletes vizsgálatokhoz, a hangmintákon hallható szereplők azonosításához, a gyenge minőségű felvétel digitális rekonstrukciójához, hogy pontos képet kapjon a történtekről.

A második szakértői vélemény több hangfájlról is megállapította, hogy azokon "a helyiség közvetlen belső zajain kívül folyamatosan hallható egy külső hangforrás által nagy teIjesítménnyel kisugárzott, vélhetően rádióadás hangja". Összefoglalásképpen azonban hozzáteszi, a külső hangforrás zajszintjének megállapításához külön helyszíni mérésre van szükség. (B. 4 darab CD-t adott át, amelyből szerinte az egyik az eljárás folyamán eltűnt a nyomozó hatóságnál. Emiatt a nyomozóügyészségnél tett panaszt, amit elutasítottak, míg T. szintén csendháborítás miatt egy darab, hangfelvételeket tartalmazó CD-t mellékelt.) Hasonlóképpen nem tudta értékelni szakértő a szomszédból áthallatszó trágár kifejezéseket tartalmazó, gyerekek szájából származó mondattöredékeket. Mindezek alapján előbb a monori rendőrkapitányság, majd B. panasza után a Budakörnyéki Ügyészség sem látta bizonyítottnak a dübörgő hangszórókkal és átkiabálással elkövetett zaklatást. Az ügyészség 2012. augusztus 21-i indoklásában hivatkozik arra, hogy "a fiatalkorú gyanúsított és a kiabálásban részt vevő további személyek tagadták, hogy a sértettnek énekeltek, kiabáltak volna. Állításuk szerint egymás között beszéltek, játszottak, énekeltek és kiabáltak, s az ezen tagadással szemben a becsatolt anyagok a célzatos, szándékos háborgató magatartást a vádemeléshez szükséges bizonyossággal továbbra sem támasztották alá." B. ezt követően pótmagánvádat terjesztett elő, amit a Monori Városi Bíróság elutasított, mivel fiatalkorúak ellen ezzel nem lehet élni. A büntetőeljárási törvény szerint a nyomozási bíró a nyomozás lezárása és a pótmagánvád elutasítása után is elrendelheti a nyomozás folytatását, ám a Pest Megyei Főügyészség B. e kérelmének sem adott helyt. Miután ebben az ügyben valamennyi lehetséges jogorvoslati eszközt kimerített a magyar jogban, B. a zaklatás ügyében a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult.

Tűvel töltött kolbász

A feljelentésekből T. sem maradt ki: 2010-től számos eljárást kezdeményezett B. és annak családtagjai ellen, amiket a hatóságok hosszabb-rövidebb idő után megszüntettek. Volt köztük birtokvédelmi kérelem a B. által a házra felszerelt kamerák okán, tett feljelentést zaklatás miatt arra hivatkozva, hogy B. 65 éves édesanyja többször el akarta ütni őt és a gyermekeit, rájuk uszította a kutyát, valamint rágalmazás és köztisztasági szabálysértés gyanújával is. Utóbbira az adott alapot, amikor B. édesanyja hamut szórt a házuk előtt az útra. Történt feljelentés csendháborítás miatt is, amikor T. azt sérelmezte, hogy B. férje a hét végén fát fűrészelt. Fűrészeléssel elkövetett csendháborítás miatt B. is bejelentést tett T.-vel szemben. T. indított állatvédelmi és állat-egészségügyi hatósági eljárást is 2012 decemberében azt állítva, hogy B. a kutyáját nem megfelelően tartja és kínozza, veszélyezteti vele az egészségüket. Sor került önkormányzati birtokvédelmi eljárásra is B. kutyájának ugatása és veszélyeztető magatartása miatt.

Ezeket ugyanúgy megszüntették, mint azt a B. által kezdeményezett eljárást, amelyben a nő azt panaszolta be, hogy T. hat birkát telepített a portájára, amelyek odaürítenek az ő háza falához, és kora reggeltől bégetnek, amivel zavarják a nyugalmat. Az eljárás végül nem vezetett eredményre, a birkákat pedig T. sorban levágta.

2009 októberében B. udvarán olyan kolbász landolt, amiben 26 darab 1,5-2 centiméter hosszú tűt helyeztek el. A monori rendőrkapitányság a gerinces állat bántalmazásával elkövetett állatkínzás vétségének megalapozott gyanúja miatt folytatott nyomozást, de az elkövető kilétének megállapíthatatlansága miatt az eljárást felfüggesztette.

Mai programok
Egy évvel ezelőtt Farkas László igazságügyi grafológus B.-n hazugságvizsgálatot végzett. A feladattal maga B. bízta meg egy 2011. májusi esemény miatt, amikor a mosdója ablakán át egy kéz benyúlt, a fejét ütlegelte, majd kicsavarta kezéből a mobiltelefont, amivel éppen hangfelvételt készített a T. portáján hallható zajokról. A húsz kérdésből álló vizsgálat szerint a 18. kérdésre, amely arra vonatkozott, hogy T.-t látta-e feltűnni az ablakban, három esetben "minden kétséget kizáróan igazat", egy esetben "valószínűleg igazat válaszolt" minősítést jelzett a műszer. A grafometriai értékelés szerint a vizsgálat folyamán B. minden kétséget kizáróan a valóságnak megfelelően válaszolt. Hasonló eredményre jutott poligráfos vizsgálatán Pál Enikő igazságügyi pszichológus szakértő 2011 szeptemberében. 't B. azt követően kérte fel, hogy a rendőrség nem találta bizonyítottnak az általa rablásnak tartott eseményről szóló vallomását. A helyszínelés során a rendőrség nem látta szükségét, hogy ujjnyomatot vegyen, bár egy olajos ujj és kéz nyomata máig a fürdő ablakán látható. Az elrabolt telefonkészüléken a mobilszolgáltató tájékoztatása szerint adatforgalom zajlott az esetet követően, de a rendőrség nem tartotta szükségesnek a telefontársasággal azonosíttatni, hogy ez miképpen keletkezett. A történtek miatt senkit sem gyanúsítottak meg, a nyomozást az illetékes rendőrkapitányság lezárta.

szerző
Zsidai Péter
publikálva
2013/8. (02. 21.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:

Komment írásához vagy regisztrálj