Százmilliós közpénzégetés Borsodban: csak elhagyatott épületek maradtak az uniós támogatások után

szerző
Magyar Krisztián
publikálva
2017. dec. 12., 08:00
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Két, taccsra került szikszói projekt és számtalan kérdés. A történetben Voldemort is feltűnik.

„Szikszó városa ismét megmutatta, hogy a térség egyik gazdasági motorjaként nagy léptékű beruházások színhelye lehet” – ezt még több mint két és fél éve írta saját Facebook-oldalán Mengyi Roland, a környék fideszes országgyűlési képviselője, aki több fotót is közölt a poszthoz. (Mengyivel azóta nagyot fordult a világ, vádlottként állították bíróság elé a Voldemort-ügyként ismertté vált perben, amelynek legutolsó tárgyalását októberben tartották; ítélet még nincs.)

Jobbra Mengyi Roland

Jobbra Mengyi Roland

Fotó: Forrás: Facebook

 

A máig elérhető képeken látszik, ahogy Mengyi Glattfelder Bélával, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős, azóta már menesztett államtitkárával, Füzesséri József szikszói polgármesterrel és Ungár János vállalkozóval a Miskolctól északkeletre fekvő borsod megyei kisváros egyik ipari területén lerakta az oda megálmodott technológiai tudásközpont alapkövét.

Csakhogy az említett helyszínen járva a napokban azt láthattuk, hogy az állami és uniós támogatásból épült tudásközpont teljesen üres, az épületet körbenőtte a gaz. Ráadásul a szikszói ipari parkban nem csupán ez az egyetlen közpénzből épült beruházás, amely után csak egy elhagyatott épület maradt.

false

 

Fotók: Sióréti Gábor

 

Elszállt a szélkerék?

Hogy milyen központot álmodtak meg az ötletgazdák, arról először a kormany.hu beszámolójából lehetett következtetni, az oldal idézi Ungár Jánost, aki a támogatást elnyerő Exerlon Technológiai Tudásközpont Nonprofit Kft. egyik tulajdonosa és ügyvezetője. Terveik szerint a központ majd napelemes rendszert, szélkerekeket, biomassza- és hőszivattyús rendszereket „vonultat fel”, ezek gyakorlati hasznosítását mutatja be, nemcsak önkormányzatoknak, vállalkozásoknak, hanem a terület iránt érdeklődő fiataloknak, egyetemistáknak is. Hozzátette, hogy szándékaik szerint a tudásközpont hatékonyabban hozzájárul a megújuló energiákra épülő beruházásokhoz. Ehhez a részben uniós forrásokból finanszírozott, vidékfejlesztésre létrehozott Darányi Ignác Terv forrásaiból kaptak 42,5 millió forintot – áll a hivatalos beszámolóban.

Azt nem tudjuk, hol kellene állnia a szélkeréknek, és hogy a biomasszás rendszert beépítették-e, a napokban ott mi csak egy teljesen elhagyatott épületet láttunk, és mellette egy kisebb fedett részt. Ennek a tetején volt néhány napelem, de nem vagyunk meggyőződve arról, hogy működnének-e még, ha valaki használni akarná. Az ingatlant körbe sem kerítették, nem őrzi senki, de nem törtek még be, ugyanis az ablakokon keresztül látni, hogy nincs belül semmi.

false

Az alapkőletételről szóló, a kormany.hu-n közzétett beszámoló 42,5 millió forint támogatást említ, de az Exerlon egyik tulajdonosa és ügyvezetője, Ungár János a magyarnarancs.hu megkeresésére reagálva azt írta, hogy végül 38 millió forintot tudtak az épület építésére fordítani, ehhez tettek hozzá egy 20 millió forintos önrészt, amelyből a telket vásárolták meg, illetve ebből költöttek még valamennyit az épületre is. Egy „befogadó jellegű, nonprofit intézmény” létrehozása volt a céljuk, elsősorban energetikai és elektromos mobilitáshoz kapcsolódó területen projekteket szerettek volna „bevonzani”, de ez megakadt. Az ügyvezető szerint a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivataltól (MVH) kezdetben azt a tájékoztatást kapták, hogy a pályázatnak két támogatási üteme lesz. Az elsőn sikerrel szerepeltek, de a másodikat az MVH végül nem írta ki. Ezt követően olyan cégeket kerestek, amelyek az Exerlon elképzeléseit meg tudták volna valósítani a tudásközpontban, és Ungár János szerint több vállalkozás adott be erre 2015-ben pályázatot, de ezek nem nyertek, vagy nem bírálták el a beadványukat. Az ügyvezető azt közölte, hogy nemrég megállapodtak egy társasággal, „akik több fellebbezést követően nyertek támogatást a 2015-ben beadott pályázatukra, és a terveink szerint hamarosan elektromos mobilitáshoz kapcsolódó technológiai fejlesztési és összeszerelési tevékenység kerül az épületbe. Ezen felül a jelenlegi energetikai rendszerek is fejlesztésre kerülnek”.

Tiborcz Istvánnal is bizniszeltek

Hogy tényleg lesz-e valami az ügyvezető által felvázolt, újragondolt tervekből, azt nem tudni.

false

 

Egy másik ügy

Nem csupán az Exerlon Nonprofit Kft. az egyetlen, amely uniós pénzekhez jutott, és amelyhez köze van Ungár Jánosnak. Ungár igazgató elnöke a Navitus Szociális Szövetkezetnek, amely 2014-ben 49,4 millió forintot kapott az európai uniós finanszírozású Társadalmi Megújulás Operatív Program keretéből. A kiosztott pályázati pénzeket összegző és bemutató kormányzati oldal szerint ezt a pénzt egy képzési és foglalkoztatási programra kapták, amely során fejlesztették a „régió fenntartható energián alapuló közlekedését”, illetve a céljaik között szerepelt, hogy a miskolci régió pályakezdő, illetve fiatal műszaki szakemberei számára a saját szakmájukban „hosszú távú jövőképet nyújtó foglalkoztatást” biztosítottak. A pénz elnyerésekor még egy bükkaranyosi külterület volt a székhelyük, de a programot már Szikszón csinálták végig. Ungár János ezzel kapcsolatban azt közölte, hogy a támogatásból 12 hátrányos helyzetű embert foglalkoztattak, képzéseket tartottak számukra. „A program sikeres volt, a döntően szikszói hátrányos helyzetű foglalkoztatottak azóta vissza is tértek a munkaerőpiacra” – írta Ungár.

Mindenesetre az Exerlon hátterét vizsgálva könnyen kideríthető, hogy Ungár Jánoson kívül Ungár Bencének – a cégadatbázisban szereplő információkból arra lehet következtetni, hogy ők testvérek – van még részesedése a cégben. Ungár Bence korábban résztulajdonos volt abban IBC-Projekt Gazdasági Tanácsadó Kft.-ben, amely jelenleg Tiborcz Istváné, aki – mint köztudott – Orbán Viktor miniszterelnök veje. A céget korábban JSA Szolgáltató és Tanácsadó Kft.-nek hívták, később, a tulajdonosváltás után nevezte át Tiborcz, aki kezdetben Hamar Endrével közösen birtokolta a vállalkozást, de ma már egyedüli tulajdonos. Hamar Endre neve onnan lehet ismerős, hogy több közös biznisze is volt már Tiborcz Istvánnal, nemrég pedig egy kisebb huzavona után kiderült, hogy a miniszterelnök vejéhez is köthető, luxusingatlan-kereskedéssel foglalkozó BDPST Zrt.-ben neki is tulajdonrésze van.

Csupaszon maradt a ruhagyár

Az üresen álló tudásközponttól légvonalban két-háromszáz méterre találtunk egy másik elhagyatott épületet is, amelyet szintén közpénzből húztak fel, és ott sem mutat semmilyen jel arra, hogy valaha végeztek-e érdemi tevékenységet a projektgazdák.

Itt 78,9 millió forint uniós támogatást kapott új gyártócsarnok és telephely kialakítására még a Borsod Munkaruha Kft. azért, hogy saját maguk készíthessék az általuk forgalmazott termékeket, és ne kelljen más varrodáktól megvenni azokat. Azt is vállalták, hogy a pályázati pénzhez még hozzátesznek 52,7 millió forint önrészt, és új munkahelyeket is létrehoznak, de valami közbejöhetett, mert a támogatást minisztériumi engedéllyel átadták a Syoss Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-nek. Ezt abból a birtokunkba jutott levélből tudjuk, amelyet a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) küldött Hadházy Ákosnak, miután az LMP társelnöke rákérdezett a támogatás részleteire.

false

 

Az NGM azt is leírta, hogy a „Syoss Kft. az eredeti pályázat alapján változatlan formában, önként vállalta a pályázat megvalósítását, és ő maga is mindenben megfelelt a pályázati kiírásnak, valamint a szerződéskötési feltételeknek, így a projekt átadására került sor. A pályázati célt az új kedvezményezett volt köteles a továbbiakban megvalósítani”.

Ehhez képest itt is egy teljesen üres épület áll, és valószínűtlen, hogy abban varrtak volna valaha munkaruhákat. Ezt megerősítették a szellemgyártól néhány száz méterre lakók is, akik közül többen elmondták: soha nem láttak különösebb mozgást az épületnél, tavaly nyáron egyszer levágta valaki a füvet, és ennyi. Pedig a támogatást a minisztérium kifizette, a hivatalos értesítőben az szerepel, hogy a projekt „megvalósult”.

A 131 millió forintos beruházásról a rendelkezésre álló információk és a helyszínen látottak alapján annyi állapítható meg, hogy épült ugyan egy néhány száz négyzetméteres, könnyűszerkezetes épület és a terület köré egy masszív kerítés, de azt nehéz elképzelni, hogy az eddigi munkálatok összege elérte volna akár csak a 78,9 millió forintos támogatást. Ráadásul a hivatalos adatbázis szerint 2015 júliusában zárult a beruházás, ami azt jelenti, hogy ezután minimum öt évig kellene működtetni az üzemet, és ebből talán egy nap sem teljesült eddig.

false

 

A vállalkozás ellen 2016 óta öt végrehajtást kezdeményezett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, ezek közül mára már mind lezárult. Pedig a Syossnak 2015-ben még egészen jól ment, akkor nettó 506 millió forint volt az árbevételük, majd egy tulajdonosváltás után, 2016-ban már csak mindössze 36 milliós bevételt produkáltak. Furcsa, hogy a cégnyilvántartásban még fióktelepként sem jelölik a szikszói „üzem” területét, nemrég a székhelyüket pedig áttették egy olyan újlengyeli címre, amely gyaníthatóan egy cégtemető, hiszen ide eddig 760 különféle vállalkozást regisztráltak. A Syossnak egyébként nincs honlapja, a vállalkozáshoz telefonszámot nem találtunk, így az Opten céginformációs rendszerben megadott e-mail-címen érdeklődtünk náluk egyebek közt arról, hogy mit kezdtek a 78,9 millió forintos támogatással. Választ cikkünk megjelenéséig nem kaptunk.

Máshol is lába kélt

Nem a két szikszói eset az első, amikor a jelentős uniós támogatások után szinte alig valósul meg valami a vállalt projektből. Még 2016-ban írtunk arról, hogy Nógrádban és Fejér megyében miként tapsolt el több mint 1,3 milliárd forintot egy cég úgy, hogy a fejlesztésből a mai napig nem látszik semmi. Bátonyterenyén és Bicskén azt tervezte az Ökogroup Zrt., hogy megépít és működtet egy-egy logisztikai központot, de előbbi helyen, amikor ott jártunk, még csak a raktárcsarnok vázát húzták fel, míg az utóbbin azt sem. A Nemzetgazdasági Minisztérium végül idén visszakérte a pénzt, de az Ökogroup azt állította, nem ők tehetnek arról, hogy nem tudták befejezni a vállalt beruházásokat, így nem adják vissza a követelt támogatást. A cég be is perelte a minisztériumot, szerintük ugyanis a szerződések felmondása jogszerűtlen volt.

szerző
Magyar Krisztián
publikálva
2017. dec. 12., 08:00
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:
  1. 1 pokrocz
    pokrocz
    2017. december 12., kedd 20:34
    namostakkor....várjuk a minisztériumok,államtitkárok,államtitkár-helyettesek, kispályás labdarúgók, strómanok, talpnyalók, fideszes trollok és a balf@sz fidesz szavazók álláspontját....

Komment írásához vagy regisztrálj