Megszólalt Sólyom László, és bírálta a kormány „kereszténydemokráciáját”

szerző
Gera Márton
publikálva
2018. szept. 13., 09:38
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

A volt köztársasági elnök az Eötvös Csoport rendezvényén beszélt arról, hogy miért is kerülhetett be az alaptörvénybe a keresztény kultúra védelme.

„A hajléktalanság betiltása ugyanabba az alaptörvény-módosításba belefér, amiben ott van a keresztény kultúra védelme. Ez így nem megy” – mondta Sólyom László az Eötvös Csoport tegnap esti rendezvényén.

Ez az a csoport, melyet javarészt olyan konzervatív személyiségek (többek között Bod Péter Ákos, Chikán Attila, Urbán László, Mellár Tamás) alapítottak, akik egykor még a Fidesznek vagy magának Orbán Viktornak adtak tanácsot, illetve kormányzati szereplők voltak, de a különféle döntései miatt elfordultak a párttól. Az általuk létrehozott csoport azonban az elmúlt években rendszeresen szervez közéleti vitákat, ahol általában aktuális kérdéseket járnak körül.

Alaptörvénybe emelt kereszténységvédelem

A szerdai, Párbeszéd Házában tartott esten a politika és a katolicizmus kapcsolata került terítékre, a bevezetőt tartó Sólyom László pedig a legutóbbi alaptörvény-módosításról beszélt, amibe bekerült a keresztény kultúra védelme.

Ezt a módosításkor Rétvári Bence parlamenti államtitkár azzal magyarázta, hogy Európában évtizedek óta identitásvesztés van, és a multikulturális társadalom ellen így lehet védekezni. „Ha ez nem az alkotmány szövegében lenne, ebben semmi különös nem volna” – mondta a volt köztársasági elnök, aki szerint az a keresztény kultúra, amit a kormány védeni akar, az a szekuláris európai status quo.

Sólyom László

Sólyom László

Fotó: narancs.hu

„Hol van itt a keresztény kultúra? Ha egy országban ilyen kevés keresztény van, lehet-e azt mondani, hogy a kultúra keresztény?” – tette fel a kérdést Sólyom, aki úgy látja, a kereszténység védelme ma kicsit olyan, mint a migráns nélküli migránsveszély.

„A hajléktalanság betiltása ugyanabba az alaptörvény-módosításba belefér, amiben ott van a keresztény kultúra védelme. Ez így nem megy” – mondta Sólyom.

„Bonaparték jönnek, Bonaparték mennek”

Botos Máté történész a rendezvényen arról beszélt, hogy ha valaki a katolicizmust csupán a saját, akár politikai céljainak megvalósítására használja fel, akkor ő semmilyen értelemben nem nevezhető Isten munkatársának. Az állam és az egyház kapcsolatának persze nagy történeti háttere van: a 19. században az állam igyekezett kihátrálni az egyház mögül, ez a folyamat pedig felerősödik a 20.században.

Most viszont annak vagyunk tanúi Botos szerint, hogy vannak olyan országok, ahol az állam próbálja meg védeni az egyházi érdekeket, akár úgy is, hogy az egyház ezt nem is kéri. Ilyen például Lengyelország és Magyarország is. A kérdés Botos szerint az, hogy ezzel jót vagy inkább rosszat tesz-e az állam.

Az est során előkerült, hogy ma a magyar katolikus egyház egyre kevésbé választható el az államtól. Botos szerint azonban nem kell attól tartani, hogy ebből a szerepből nem tud kitörni az egyház: „Az egyház arra van tervezve, hogy túlélje ezeket a világi konstrukciókat. Bonaparték jönnek, Bonaparték mennek.”

Török Csaba

Török Csaba

Fotó: narancs.hu

Török Csaba római katolikus pap, teológus, az est másik előadója azt mondta, hogy a katolikus egyháznak valójában semmilyen befolyása nincs a politikára. Vannak katolikus papok, akiknek nagyon jó kapcsolataik vannak politikusokkal, és ezért elképesztő projekteket tudnak menedzselni, de a teológus szerint ebből nem érdemes általános következtetést levonni.

Török arról is beszélt, hogy ma Magyarországon állítólag keresztény, állítólag katolikus országgyűlési képviselők a halálbüntetés bevezetése mellett tettek hitet. A teológus szerint Észak-Amerikában a püspöki kar jól fenéken billentené az olyan képviselőket, akik ilyenről beszélnek.

Borítókép: MTI/Balogh Zoltán

szerző
Gera Márton
publikálva
2018. szept. 13., 09:38
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:
  1. 9
    rworse
    2018. szeptember 14., péntek 08:50
    Sólyomsam Hawkins egereket vajúdik.
  2. 8
    rworse
    2018. szeptember 13., csütörtök 21:58
    yoyo

    Yo, de az értelmiség nem a politikai harc terepe. Sőt. Az értelmiség rágja a gittet, a politikus meg vagy kezd valamit a megrágott gittel vagy nem. Oszt jónapot.
  3. 7
    Dzsaszti
    2018. szeptember 13., csütörtök 16:49
    Vajon ha megvalósulna Kossuth azon követelménye, hogy - „fedezzék szükségeiket, fizessék papjaikat, tartsák fenn iskoláikat, templomaikat, amint nekik tetszik, az államnak velük semmi köze" -akkor is túlélnék ezen világi konstrukciókat?
  4. 6
    yoyo
    2018. szeptember 13., csütörtök 14:38
    rworse, teljesen igaz a tudományos munka szempontjából.
    A politikai harc szempontjából viszont nevetséges kivárni, amíg megszületik a konszenzus az orbán-rendszer diktatorikus jellege, fasizsta tartalma ügyében, addig pedig csak fenntartásokról és aggodalmakról beszélni.
    Ugyanígy gondolom azt, hogy nem fog megszületni a tudományos konszenzus abban a kérdésben, hogy államvallás-e hazánkban a katolicizmus.
    Természetesen nem az, sem papíron, sem informálisan, de hogy autonóm intézmény lenne, elhatárolódva a földi hatalomtól, illetve a földi hatalom nem kacsingatna jó nagyokat feléje, nem vonná be piszkos üzelmeibe, azt se állítsa senki.
  5. 5
    rworse
    2018. szeptember 13., csütörtök 14:18
    yoyo, 3

    A definiálás és a minuciózus körülhatárolás értelméről vagy értelmetlenségéről.
    Az értelmiség egyik legfontosabb társadalmi feladata, hogy a józan paraszti ésszel is látható vagy hihető társadalmi jelenségeket minuciózus igyekezettel körülhatárolja, definiálja - ezáltal egyúttal igazolja vagy cáfolja. Erre van az értelmiség - elsősorban. Ettől értelmiség - elsősorban.
  6. 4
    yoyo
    2018. szeptember 13., csütörtök 12:17
    Hogy a Horthy-korszakban a katolikus egyház a rendszer fő támasza és a hatalom része volt, ezt aligha vitatja bárki.

    Illetve persze hogy igen. A keresztény kurzus elnevezés merő rosszindulat, mivel a rendszer a zsidó tanácsköztársaság ellenpontja, ezért keletkezett ez a balos rágalom.

    http://lexikon.katolikus.hu/K/kereszt%C3%A9ny%20kurzus.html

    Miért lenne ez éppen most másképpen.
  7. 3
    yoyo
    2018. szeptember 13., csütörtök 12:10
    Ahogy nincs értelme azon hosszan pörögni, hogy definíciót, cimkét gyártsunk az orbán-rendszer meghatározására, hogy fasiszta-e vagy csak autokratikus, diktatúra-e vagy bizonyos korlátok között működő demokrácia, stb, ugyanúgy annak se nagyon látom értelmét, hogy az egyház cinkosságának szintjét, intézményes jellegét ilyen minuciózus igyekezettel próbáljuk körülhatárolni.

    Nyilván nem lesz olyan alkotmányos passzus, amire hivatkozva ki lehet mondani, hogy a katolikus egyház az állam része, ilyet nem fognak írni a kedvünkért, és ha nem kell minden papnak aláírással hitelesített hűségesküt tennie, hanem kinek kinek a lelkiismeretére bízzák, kampányol-e a fidesz mellett, folytat-e migránsellenes uszítást a szószékről vagy eljátssza A Papok Között Vannak Rendes Evangéliumi Kereszténység Szerint Élők Is kezdetű apológiát.

  8. 2
    rworse
    2018. szeptember 13., csütörtök 12:05
    bétom, 1

    A cikket olvasva én is a felébredés furcsa időpontjáról akartam szólani - te megtetted.
  9. 1
    bétom
    2018. szeptember 13., csütörtök 10:26
    Sólyom úr, Pálinkás úr, érdekes módon akkor ébredt fel, amikor kikerült a csöbörből, így azért kevésbé hitelesek.

Komment írásához vagy regisztrálj